Fogalmak

Profil: A profil az a része a nyílászárónak, amit köznyelven keretnek, toknak neveznek. Ebben kerül elhelyezésre a szárny és az üveg.
Uw= megjelölés a teljes rendszer hő átbocsátási tényezője.

Légkamra: Az, hogy egy szerkezet hány légkamrás, attól függ, hogy az elválasztandó teret hány légréteggel osztjuk meg szerkezeten belül. Ez az érték háromtól-hat kamráig változhat. A légkamra azért fontos, mert minél magasabb légkamra számú egy szerkezet, annál jobb a hő- és hangszigeteltsége, illetve annál jobb a statikája. Ezt követi a hat, illetve hét kamrás szerkezet, amelyek ma egy felső kategóriát képviselnek.

Beépítési mélység: A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. A három légkamrás nyílászáró szerkezetek általában 60mm, az öt légkamrás 70mm, a hat kamrás 80mm beépítési mélységgel rendelkeznek. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő- és hang szigetelése.

Vasalat: Az a része a nyílászárónak, amely működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése.

Vasalati résszellőző: Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét 2-7mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyílt égés-terű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályozott légbevezető) nem elegendő!

Hibásműködés-gátló: Ez egy, a vasalatba épített szerkezet, amely nem engedi a nyílászárók bukó/nyíló szárnyát egyszerre bukni és nyílni.

Szabályozott légbevezető: Erre a típusra nyílt égésterű, gázüzemű készülékkel ugyanazon helységben lévő nyílászárók esetén van szükség. Ezek a légbevezetők HIGRO szabályzásúak, elzárni nem lehet őket. Az általunk forgalmazott légbevezető típustól függően 5-40 m3/h légcserét eredményeznek. A cserélt levegő mennyisége függ a külső-belső légnyomás különbségtől és a belső levegő relatív páratartalmától! Az el nem zárható légbevezetők hátránya, hogy a készülék közvetlen közelében az állandó levegőcsere huzat-érzetet kelthet. Új gázüzemű rendszer esetén (lakó ingatlanban), a gázszolgáltatók megkövetelik e készülék alkalmazását.

Üveg: Kültéri új nyílászárók kivétel nélkül, hőszigetelt Thermo üveggel készülnek. Az alap üveg rétegrend 4-16-4, ami azt jelenti, hogy két 4mm-es üveg között 16mm-es légrés található.

Üveg K vagy U értéke: Az üveg K értéke az üveg hőveszteségi értékét mutatja, mértékegysége: W/m2K. Az alap rétegrendű 4-16-4–es üvegnél ez K=2,6-2,8 értéket jelent, amely jónak számít, de értelemszerűen minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb az üveg hőszigeteltsége. Ennél erősebb hőszigeteltséget jelent a 4-16-4 rétegrendű Low-e üveg, amelynek K értéke K=1,4 (lakó épületekbe minimum ezt javasoljuk...). Ezt az üveget Argon gázzal megtöltve jutunk el a K=1,1–es értékig, amelynek hő-átbocsátási tényezője tovább javítható úgy, hogy a két üveg közötti távtartót, hő-hídmentes anyagból építik az üvegbe (jelenleg a legerősebb hőszigetelésű két-rétegű üveg). Háromrétegű üveg használatával tovább javítható a hőszigeteltség, egészen K=0,7-es értékig. Ez az üveg már passzívházakhoz is alkalmazható.
Ug= az üveg hő átbocsátási tényezője.

Lég-hanggátlás: A lég-hanggátlás a szerkezet hangszigetelő tulajdonsága. Mértékegysége a dB. Az alap rétegrendű üveg értéke (4-16-4) Rw=32dB. Ez az érték egészen 45dB-ig növelhető. A lég-hanggátlás növelhető az üveg vastagság növelésével, eltérő üveg vastagság használatával, valamint SF6 gáztöltéssel, illetve erre kifejlesztett ragasztott üveggel. A hanggátlás növekedésével az üveg felára és súlya aránytalanul nagyobb mértékben növekszik. Ezeknél a szerkezeteknél az üveg súlyát fokozottan figyelembe kell venni!

Nyitásirány: A nyílászáró egyik fontos jellemzője, használati szempontból az értelemszerű nyitásirányt jelenti. A nyitásirány megállapítása mindig a zsanér oldaláról történik. Belülről nézve a szerkezet jobbos, ha egyszárnyú és a zsanér a jobb oldalon van; vagy ha kétszárnyú váltószárnyas/tokosztós és a jobb oldala a főszárny, amely bukó-nyíló. A kétszárnyú váltószárnyas nyílászáró szerkezetnek általában csak a főszárnyán van kilincs. A tokosztós szerkezeteknél fordul elő a kétkilincses megoldás, ebben az esetben természetesen a két szárny külön-külön bukó-nyíló/bukó-nyíló. Bejárati ajtó szerkezetek nyitásirányának megállapítása is így történik.